szerda, 08.02.2012

Kezdőlap I Oldaltérkép

A-Z-ig Tabletta

több

Ló balzsam

több

MOP SZETT - Kicsi

több

Mikroszálas kis varázstörlő

több

Gépkocsitörlő

több

Tejkenőcs teljes értékű körömvirág kivonattal

több

Tejkenőcs teacserje kivonattal

több

Alaszka gél

több

110 Gyógynövényolaj

több

Multivitamin- kapszulák

több

Elit utazás hajózás a Földközi tengeren

TENGERI MESE RSI MÓDRA
ELIT UTAZÁS, HAJÓZÁS A FÖLDKÖZI-TENGEREN 2008.11.08 – 11.15.

A világ maga a paradicsom!
(felirat egy ház falán Tangier kikötőben – Marokkó)

252 m hosszú, 29 m széles, 59 t súlyú, 780 kabin, 2 069 férőhely, 760 fős legénység, 9 utasfedélzet, 9 lift… ez csak pár az MSC Lirica hajó tulajdonságai közül, ahol a 2007. évi RSI Elite Club tagjai 8 felejthetetlen napot és7 éjszakát töltöttek, amíg a Földközi-tengert teljesen más módon volt alkalmuk megismerni.

Ahhoz, hogy szemléltessük ezt azt utat, tudniuk kell, hogy november 8 és 15 között 2.100 tengeri mérföldet tettünk meg (1 tengeri mérföld = 1.852 m), 4 különböző országba látogattunk, megismertük 6 város hangulatát... Spanyolország, Franciaország, Marokkó és Olaszország hallatán mindegyikünkben felmerül a vágy, hogy élvezzük e országok szépségei, a nagy körutas hajók pedig kalandra hívnak. Azonban, ha ez a két fogalom egybeesik, az élmény teljes!

A 2007. évi Elite Club tagjainak igyekezete, munkája és elért eredményei alapján elnyert jutalma volt ez a luxusutazás. Félelmet nem ismerő tengerészek módjára 80 RSI-s útnak indult, nem is tudva, mi vár rájuk ezen az úton.

Önöknek, akik ezen út részesei voltak, ez az élménybeszámoló emlékeztetőül szolgáljon, míg másokra ösztönzően hasson, hogy legközelebb csatlakozzanak hozzánk és jó társaságban, az RSI-vel induljanak új, még nem látott világhelyek felfedezésére!

Induljunk, merüljünk el a mesében, amit a tenger mesél nekünk, az RSI-sek pedig e mese résztvevőjévé váltak!

szombat, 2008.11.08. – GENOVA (OLASZORSZÁG)

A bolgár csoport számára az utazás már a csütörtöki korai reggeli órákban vette kezdetét, így már délben ott voltak GENOVÁBAN, a Földközi-tenger második legnagyobb kikötőjében. Egy nap előnyüket Genova szépségeinek felfedezésére szentelték.
Pénteken a késő esti órákban Zágrábból a 700 km-es autóbuszútra az RSI-sek másik csoportja indult – menedzserek Szerbiából, Horvátországból, Montenegróból, Macedóniából, Szlovéniából és az RSI Iroda alkalmazottai a Kučkovečki házaspárral. Genovába szombat reggel érkeztünk. A luxus már a legelején érezhető volt. A kikötés és a bolgár, magyar és török menedzserek üdvözlését követőn egy újabb kalandba vágtunk.

És ekkor megpillantottuk! Szavakkal nem lehet leírni a hajó nagyságát és grandiózus mivoltát. Nincs túl sok tapasztalatunk az ilyen jellegű utazással kapcsolatban, de sikerült lenyűgözniük. Amikor megpillantottuk a hajót, az a kevés félelem is eltűnt. Határozottan leadtuk a csomagjainkat és nekivágtunk a procedúrának, ami a hajóra való felszállástól választott el bennünket. Miután túljutottunk az iratok ellenőrzésén, megkaptuk az engedélyt a felszállásra. Csupán a kézipoggyászunkkal gyalogoltunk a folyosón, ami elvezetett a hajóig. Megkaptuk a személyes kártyánkat, így túljutottunk az utolsó akadályon, ami az álmaink és közénk állt. Délután 3 órakor már az egész csapat a hajón volt. Izgatottan mentünk a kabinjaink felé, hogy minél előbb felfedezzük a vízen lévő „kis várost“.
Összesen 9 fedélzetből az RSI-sek 3 fedélzeten voltak elhelyezkedve, a 7-es, 8-as és a 9-es fedélzeten, amelyek a híres olasz zeneszerzőkről kapták a nevüket: Scarlatti, Paganini és Albinoni, A kabinunk előtt várt ránk a csomagunk. A kabinok kifejezetten funkcionálisak voltak, miközben a jellegzetes olasz luxusjegyeket viselte. Minden a kényelemnek és az élvezetnek volt alárendelve – légkondicionálás, műholdas TV, minibár, széf, rádió, 24 órás szobaszerviz. Fáradtan az úttól szerettünk volna felfrissülni és pihenni, de a legénységnek más tervei voltak. Az elégedettség állapotából nyers és hangos szirénahang hasított a fülünkbe, ami a vészhelyzetek gyakorlatának kezdetét jelezte. Mentőmellényekkel sorakoztunk a gyakorlathoz, fújtuk a sípokat és figyeltünk a legénység utasításaira, holott mindannyian biztosak voltunk abban, ha ilyen helyzet előfordulna, a forgatókönyv teljesen másképp alakulna.

Délután 5 óra körül a motorok elindultak és fél órán belül elhajóztunk a Földközi-tengeren. Az első kikötőig, Marseille-ig 202 tengeri mérföld választ el. Csupán a könnyed himbálózás emlékeztetett arra, hogy hajón utazunk. Azon és minden azt követő napon a kabinban a hajó lapját találtuk, ahol elolvashattuk ez elkövetkezendő nap részletes programkínálatát: mikor és melyik kikötőben állunk meg, mennyit tartózkodunk ott, minden programlehetőség, az éttermekben lévő étkezések ideje, az este öltözési előírása és minden más, az utasoknak hasznos tudnivaló. Rengeteg szórakozási lehetőség közül választhattunk, mindig történt valami: különböző versenyek, nyereményjátékok, esti programok, karaoke, bingo, jelmezbál, színházi előadások stb.
A kiadós, mindenki egyéni ízlésére szabott vacsora után mindenki saját magának szervezte meg az est további alakulását. Egyesek a kabinjukban kipihenték az út fáradalmait, hogy üdék legyenek a másnapi kirándulásra, mások pedig a kezdetektől fogva élni akartak a lehetőségekkel, ezért az RSI-sek egy része a Broadway színházba indultak, vagy a hajó számos klubjainak egyikébe, míg mások a hajó fedélzetén élvezték a friss tengeri levegőt.

vasárnap, 2008.11.09. – MARSEILLE (FRANCIAORSZÁG)

Reggel 7 órakor MARSEILLEBE érkeztünk. A reggelizés helyszíne felől magunk dönthettünk: az ágyon a kabinban, a fedélzeten vagy az étteremben. Azok, akik a fedélzetet választották, élvezhették a francia tengerpart illatát és látványát. Franciaország második legnagyobb városa a gazdagság és az egyediség ötvözete. A kozmopolita és multietnikus város vendégszerető lakosaival együtt Provance minden varázsát szemléltetik. Már 8 órakor autóbusszal elindultunk városnézésre. Ugyan csak a busz üvegén keresztül, de alkalmunk volt megcsodálni a hatalmas kikötő kis szétszóródott szigeteit.A legismertebb sziget a Chateau d'If, ami arról híres, hogy itt volt börtönben a híres regény, a „Monte Christo grófja“ írója, Alexandre Dumas. Ezt követően a Longchamp palotát láttuk. Marseille szívében áll a 19. században épült építmény, amit a Provansi-csatorna megépítésekor állították fel. A termékenység és a város higiéniai fejődésének jegyében a Notre–Dame de la Garde építésze, Jacques Henri Espérandieu 1869-ben megépítette e monumentális víztornyot. A palotát csodálatos kertek és szökőkutak veszik körbe, a palota két szárnyában egy-egy múzeum található, a Szépművészeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum. A fényképezést követően megtekintettük a Notre-Dame de la Garde bazilikát, ami 1853 és 1864 között épült meg bizánci-román stílusban a 13. századi kápolna helyén.

A hegy tetejéről egész Marseille látható. 26 év történelme tárul elénk: az Ókikötő maradványai, a Katedrális, a Szt. Viktor temploma, aki a kereszténységet népszerűsítette Provance területén. A látottak utáni mámorban tértünk vissza a hajóra. Köztünk és Valencia között csupán 346 tengeri mérföld állt. Amíg a hajó lassan kikötött és elhagytuk Marseille-t magunk után, nekünk már voltak terveink ez estére, ami különlegesnek bizonyult. Alkalmunk volt koktél elfogyasztására Paolo Russo kapitány és a legénység társaságában, gálaest keretében. A gyönyörűen berendezett Lirica pubban az estélyi ruháinkban úgy éreztük magunkat, mintha egy filmben lennénk. Színes koktélok, kis szendvicsek, pezsgő... mint a legszebb mesében. A koktélozás után vacsorázni indultunk, ami hasonlóan ünnepélyes keretek között zajlott. Még egyszer megörültünk a kiváló kiszolgálásnak és a legénység kiváló vendéglátásának. A tartalomban gazdag est még előttünk állt. A hajó minden szegletében történt valami: Mr. Lirica választás, „Magic and Dreams“ színházi produkció, a fiatalosabbaknak disco... Ezen a napon is a jóleső fáradságnak köszönhetően hamar elaludtunk az egyik helyen, majd egészen másikon ébredtünk.

hétfő, 2008.11.10. – VALENCIA (SPANYOLORSZÁG)

Ezen a reggelen a bőséges reggelit követően kávézgattunk a napos-szellős fedélzeten. Élvezve a nap sugarait VALENCIÁBAN kötöttünk ki, jelentőségét és nagyságát tekintve a harmadik spanyol városban. Egy órával később már az autóbuszokon voltunk, kezünkben a fényképezőkkel és kamerákkal, hogy még véletlenül sem mulasszunk el semmit. Rátapadva az autóbusz ablakaira magunkba fogadtuk az építészetben és életerőben gazdag város minden egyes részletét. Alig vártuk, hogy leszálljunk az autóbuszról, és felfedezésre induljunk. Valencia modern szimbólumát, a Művészeti és Tudományos Központot tekintettük meg legelsőnek, ami Turia folyó kiszáradt medrében épült. A „városon belüli város“ legnagyobb futurisztikus része a 21. század tiszteletére épült remekmű. Megépítése 1996-ban kezdődött el, a város pedig 6 részből áll: operaház; mozi és planetárium; kert; tudományos múzeum és nyitott oceanográfiai park. Csak 10 percnyi utazást követően a 20. századból a 13. és 14. század határába érkeztünk. Könnyű séta során megpillantottuk Valencia fő katedrálisát. 1252 és 1482 között épült barokk-gótikus stílusban. Enyhe giccs érzetével vizsgáltuk a belsejét, lenyűgöztek az önzetlenül őrzött vallási kincsek. A katedrális kisebb, de egyben a legismertebb részében található a legismertebb és legnagyobb becsben tartott kincs – a Szent Grált, vagyis az aranykelyhet, ismertebb nevén Santo Calizt (Szent Kehely). A valenciai kalandunk ezennel véget ért. Visszafelé indultunk a hajóhoz, hogy Tanger felé utazhassunk, egy újabb város, egy újabb ország, egy újabb kontinens felé...

Kellemes fáradtságot érezve fogyasztottuk el a vacsorán tálalt finomságokat. A konyha specialitásai, és az ételek ízeinek kavalkádja kényeztette az ízlelőbimbóinkat. Ezután mindenki megtervezte az esti programját. A hajón rengeteg program közül választhattunk. Ezúttal is mindenki megtalálhatta a saját ízlésének valót: relaxálás wellness és spa kezelésekkel, színház, konditerem, koktélozás, séta a hajó fedélzetén...

kedd, 2008.11.11. – TANGER (MAROKKÓ)

A hajó finom ringatása és TANGERBE (Marokkó) való későbbi érkezés miatt tovább aludhattunk ezen a reggelen. Annak ellenére, hogy nem volt napos idő, mégis melegebb volt ahhoz képest, amit ebben az évszakban megszoktunk. Hamarosan elénk tárult a Gibraltári-szoros, az a szoros, ami elválasztja Európát Afrikától. Némán, tágra nyílt szemekkel figyeltük a látványt, amit eddig csak a földrajzi térképeken láthattunk. Tangerbe délután 2 órakor éreztünk, 429 tengeri mérföld megtétele után. Marokkó gyönyörű, Afrika északnyugati részén fekvő ország Magreb területen az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partján. Amikor kikötöttünk egy percet sem vesztegettünk. Elindultunk az ezeréves kultúrától lélegző föld felfedezésére. Tanger, Marokkó virága Gibraltár túlsó felén található, Afrika kapujának is nevezik. Erről a kontinensről általában a sárga és száraz sivatagok jutnak az eszünkbe, azonban Afrika ezen része meglepően zöld. Különös hatással volt ránk a helyi piac, az ún. zoko. Tangerhez kötődik a legenda a görög óriásról Antaioszról, Neptunusz fiáról (a vizek istene), akit a város alapítójának tekintik. Éppen háborgó múltja miatt idővel ez a marokkói város egyes részein európai jellegzetességeket kezdett viselni, amik harmóniában vegyültek össze a keleties jelleggel. A sokszínűség, a marokkói fűszerek jellegzetes illata, a gazdag kultúra, az érdekes szokások, a szűk utcák... mindez és sok más alkotja Tangert. Pl. a tradicionális marokkói lakodalom hét napig tart. A menyasszony minden nap más menyasszonyi ruhát hord, amit a választottjának saját magának kell megvarrnia. A ruhákat a legjobb minőségű selyemből készítik, így szimbolizálva a jólétet. Általában egy férfinak egy ruha elkészítéséhez 15 napra van szüksége, ezért teljesen természetes Tanger utcáin varró férfiakat látni.

A városhoz közeli Herkules-barlangokat is láttuk. Nevüket a görög hősről, Herkulesről kapták, mert úgy hiszik, hogy ezekben a barlangokban aludt mielőtt teljesítette volna a híres 12 feladatot. Ezt követően Tanger leghíresebb múzeumába mentünk, Kisbahba, amely Tanger legmagasabb pontján fekszik, így gyönyörű látvány tárul elénk a Gibraltár-szorosról és a szomszédos Spanyolországról. A múzeumon belül hatalmas kert található, ami Dar el Makhzen, a 17. századi szultáni palotához, ma már múzeumhoz vezet. A kevés szabadidőt vásárlásra használtuk, melynek szerves részét képezte az alkudozás és a tevékkel való fényképezkedést, a „fekete“ kontinens szimbólumaival. Mivel lassan kezdett sötétedni, a hajónk felé indultunk. Búcsút vettünk Tangertől, majd Malaga felé indultunk, amitől 90 tengeri mérföld választott el. A program szerint másnap reggel 8 órára érkezünk Malagára. A vacsora után egy újabb hajós kalandba vágtunk.

szerda, 2008.11.12. – MALAGA (SPANYOLORSZÁG)

MALAGÁRA, Pablo Picasso Andalúzia déli részén fekvő szülővárosába kora reggeli órákban érkeztünk. Gyorsan megreggeliztünk, majd Nejra város felé indultunk, ahol 1959-ben ismert barlangokat fedeztek fel, amelyek egyúttal elnyerték Európa legszebb barlangjainak címét. Nagy meglepetésünkre a barlangokban kellemes 22 °C fok volt. A 4 csarnokból álló barlang valós geológiai csoda. Az utolsó csarnok, Sala del Cataclismo a legszebb. Több mint 100 m hosszú, 50 m széles, tele van 30m hosszú cseppkövekkel, amelyek egyben a leghosszabb valaha felfedezett cseppkövek. A baarlangjain kívül ez a kis spanyol város a szokatlan erkélyéről is híres, az „Európa erkélyéről“, ahonnan bámulatos a panoráma. Rövid itt tartózkodás után malagába indultunk, hiszen a hajó már 14 órakor indult. Hosszú út állt előttünk. Malaga és Civitavecchi között 845 a tengeri mérföld, vagyis közel másfél nap hajózás. Ezt a napot a fedélzeten töltöttük, élveztük a spanyol éghajlatot, míg a hajó elhagyta Malagát. Ezen a napon gálavacsora következett. Estélyi ruhákban,a férfiak öltönyökben, a hajó utasainak igazi kulináris show-val készültek. A vacsorán minden a luxusról árulkodott. A desszert igazi meglepetés volt. Az étterem egyszer csak elsötétedett. A pincérek egymást követő sorban hozták a tortákat, amelyek szó szerint égtek a kezükben. Igazi mutatvány volt! Miután bemutatták a személyzetet, megkértek, hogy a napok kiszolgálásával való elégedettség jegyében integessünk a szalvétáinkkal. Természetes, hogy mindannyian megtettük.

Vastaps keretében a gálaest a 11-es, buffet Magnifiqueu fedélzetre költözött. 15 perccel éjfél előtt még teli hassal csak megtekintettük a tálalt finomságokat,. Azonban, amikor megláttuk mi van terítéken, nem tudtunk ellenállni, mindenből kóstoltunk egy keveset. Különböző süteményekkel teli tálak, asztalok teli finomságokkal...mennyország a szemnek és a szájnak.
Az éjszaka fiatal volt és egy egész napnyi utazás állt még előttünk. Ez a nyerő kombináció a hajnalig tartó mulatozásra.

csütörtök, 2008.11.13. – EGÉSZNAPOS HAJÓZÁS

Ezen a napon a tenger keresztülhúzta a számításainkat. Egyből a reggeli után a hajó jobban ringatózott, mint általában. A végtelen kékségben felbőszült a tenger, fújt a szél...
Az igazi tengerészek élvezték a tenger zaját és a hullámcsapást. Azonban a többség nem élt ezzel az élménnyel. A tengeri betegség arra kényszeríttet, hogy a kabinjainkba menjünk, majd ott töltöttük az egész napot és az éjszakát másnap hajnali 5 óráig. A tenger csak akkor csendesedett el, amikor Korzika és Szicília között haladtunk.
Azonban a kellemetlen élménytől eltekintve mondhatjuk, hogy ezen az úton mindent sikerült megélni. A tenger megmutatta minden arcát.
Az igazi tengerészek szerint, csak amikor megtapasztaljuk a hajóutazás jó és rossz oldalait, elmondhatjuk, hogy mindent megéltünk és ezáltal teljes jogú utazóvá válunk.

péntek, 2008.11.14. – RÓMA (OLASZORSZÁG)

Már türelmetlenül vártuk a Civitavecchia kikötőbe való érkezést. Az előző nap után, üres gyomorral indultunk reggelizni. Reggel 10 órakor mentünk Róma felfedezésére. Egy órás buszút állt előttünk. Colosseum, Fontana di Trevi, Forum Romanum, Pantheon, Piaza de Spagna, Angyalvár… Igen, mindez és még ennél is több Róma. Róma szó szerint egy élő múzeum, lenyűgözött a gazdag történelmével. A világ székhelyét a mítosz szerint Romulusz, Mars fia alapította. A város i.e. 753. április 21-én alakult meg és alapítójától, Romulusz királytól kapta meg a nevét.
Róma területén található a világ legkisebb országa, Vatikán. A valamikor hatalmas és nagy pápai államból alakult ez a „miniország“. Területe 0,44 km² csupán 800 lakossal mindkét szemszögből a világ legkisebb országa. Neve a latin Mons Vaticanus elnevezésből ered, ami Vatikáni dombot takar. Magasan felette találhatón a Szent Péter Bazilika, a keresztény világ legcsodálatosabb temploma. A templom belseje 135 m hosszú, a teteje 44 m magas, a kupola belseje pedig 119 m. Szent Péter tere Berninninek köszönheti a mai külalakját, akinek baldahinja található a bazilikában az főoltár felett. Gyönyörű építmény ez 284 oszloppal és 88 tartóval, amelyek körbeveszik ezt az egyedi teret.

A Spanyol lépcső felé indultunk. Leültünk a lépcsőre és csendben figyeltük a látványt. Ezt követően pedig az aprót előkészítve Fontana di Trevi felé mentünk. A legenda szerint, ha jobb kézzel a bal vállunk fölött bedobtuk a pénzt, biztosan visszatérünk Rómába. Mindannyian beledobtuk az érmét, hogy biztosak legyünk kívánságunk teljesülésében.A látottak mámorában, akkor is ha 9 óra alatt Rómának csak egy részét láthattuk, visszaindultunk a hajóra. Este 9 óra körül a hajó beindította a motorjait. EZ volt az utolsó éjszakánk a hajón.
Ezen az esten mindannyian egybegyűltünk, az egész RSI elit család, majd egymással megosztottuk élményeinket és az örömöt, hogy egy ilyen csodálatos utazásban részt vehettünk. A Kučkovečki házaspárnak hálánk jeléül Palaversić hölgy személyében adtunk át egy Pablo Picasso festményt. Hatalmas taps mellett és mosollyal az arcukon a Kučkovečki házaspár mindenkinek megköszönte az ajándékot és jó utat kívánt. A következő RSI kalandig...

szombat, 2008.11.15. – GENOVA (OLASZORSZÁG)

Minden ami jó, hamar véget ér. Ezúttal sem volt másképp. 188 tengeri mérföld után reggel 9 órakor érkeztünk Genovába. A kijelentkezéssel járó procedúrák után leszálltunk a hajóról. Búcsút vettünk egymástól, majd mindenki a saját otthona felé indult.

És végül…

Csupán egy kis részét próbáltuk bemutatni Önöknek a leírtak és a képek alapján, hiszen az utunk az Önök és a mi Infonkon keresztül újra feléled!

Önöknek, akik részt vettek ezen az utazáson, ez csak csepp lesz a tengerben. A képek, az élmények, az energia, amit az emlékeik őriznek jelentik az RSI Elit Utazás lényegét.

Kedves RSI-sek, induljanak bátran a még nagyobb célok megvalósítása felé, amelyeket méltóképpen megjutalmazzuk.

Váljanak még egy véget nem érő RSI mese részeseivé!