Az elvárások megmozgatnak, de gyakran boldogtalanná is tesznek. A váratlan szituációk sorsszerűek. Legyenek nyitottak a beláthatatlan kifejletre, sokkal inkább lesznek képesek minden helyzetben felismerni a pozitívat.

Minden nap célokat és terveket tűzünk ki, leginkább a saját megelégedettségünk és beteljesülésünk érdekében. Természetünknél fogva kötődünk a kívánt eredményekhez. Így születnek meg az elvárások, amelyek biztonságot adnak és segítenek, hogya kitűzött célokat véghez vigyünk.

Azonban néha az olyan dolgokhoz viszonyuló emocionális kötődés, amelyekről úgy gondoljuk, hogy meg kell történniük, korlátoz és meggátolja a boldogságunk beteljesülését, néha pedig teljesen elvakít az ugyanolyan jó és váratlan eseményekkel szemben. Annak ellenére, hogy élvezzük a ma eseméneit és mindazt, ami váratlanul történik velünk, szomorkodunk olyan kívánságok miatt, amelyek nem teljesültek. Miért esünk bele ebbe a hibába? Amikor bizonyos elvárások elhagyásáról beszélünk, a háttérben jelentkezik az a kételkedő egohang, amely arra figyelmeztet, hogy olyan célok után sóvárogjunk, amit sosem fogunk elérni. Így születnek meg a csalódások.

Az ellenkező álláspont nem a pesszimizmus. Egyszerre megtarthatjuk az optimizmust és megszabadulhatunk a szükséglettől, hogy csupán egy lehetséges kifejletet lássunk magunk előtt. Tárjuk ki a szívünket és gondolkodjunk el más eredméneken!
Amikor azt várjuk, hogy valamelyik helyzet, esemény vagy találkozás feldob, nehéz élvezni a meglepetés ízét, annak ellenére, hogy az jó nekünk. Ilyen szituációkban arra gondolunk, hogy nem sikerült, hogy vesztesek vagyunk, akik nem képesek megvalósítani azt, amit kitűztek. Azonban, meg kell érteni, hogy mindannyian a sors kezében vagyunk, amely sok kívánságunkat nem valósítja meg, mert ez a jó nekünk. Amikor nyitottá válnak a váratlanra, sokkal képesebbek lesznek felismerni a jót mnden helyzetben.

Higgyék el, a látszólag rossz időszakok áldássá válhatnak, amelyek a legjobbak hozhatják a számunkra.

A váratlan felé nyitás olyan helyzetekben válhat a hasznunkra, amikor kompromisszumot várnak tőlunk, amikor úgy tűnik, mintha minden hajónk elsüllyedne és amikor minden éppen ellentétesen történik, mint ahogyan azt szeretnénk. A rugalmasság fog segíteni, hogy lássuk a pozitív megközelítést is. Minél jobban eltávolodunk a begyökerezett elvárásainktól, annál kellemesebb életünk lesz.
Ezért olyan szituációkban, amelyek nincsenenek összhangban a kívánságainkkal, szükségleteinkkel és céljainkkal megkérdezehtjük magunktól, hogyan fordíthatjuk a helyzetet a saját javunkra és hogyan hozzuk ki belőle a legjobbat. Tegyenek meg mindent, hogy ahhoz alkalmazkodjanak!

Az életútjuk eddig, és a jövőben is bizonyosan váratlan fordulatokat vesz, márcsak el kell őket fogadni a sors ajándékaként, nem pedig bilimcsként, amelyek meggátolnak az elvárások megvalósításában.

Kellemes olvasást és örömöt kívánunk a mindennapokra, NOVEMBERIG és a 130. kiadásig pedig – minden nap, minden pillanatban vigyázzanak magukra, és persze egymásra.

Az Önök Szerkesztője